Menü
Az egyik legérdekesebb és legértékesebb fehérjeforrást a növények jelentik. A növényi alapú étrend egészségességét olyan egészségügyi szervezetek támogatják, mint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO), amely a „Fogyasszunk változatos ételeket különböző élelmiszercsoportokból, különös tekintettel a növényi alapú élelmiszerekre” ajánlást tette az egészséges táplálkozás irányelveként.
Környezetvédelmi szempontból az alternatív fehérjék alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátást, kevesebb szerves hulladékot, alacsonyabb vízfelhasználást és kisebb ökológiai lábnyomot eredményeznek az állattenyésztéssel összehasonlítva. Ezért az alternatív fehérjék rendszerei fenntarthatóbbnak tekinthetők, mint az állati alapú fehérje előállítás. Az állattenyésztés növelése a jövőbeni kereslet kielégítése érdekében még kérdéses hogyan valósítható meg, mivel 1 kg baromfi, sertés vagy marhahús fehérjéjének előállításához többszörös mennyiségű növényi fehérjére van szükség, ami kedvezőtlen fehérje konverziót eredményez.
Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a rovarok szerepét a növényi melléktermékek és más hulladékanyagok magas minőségű élelmiszerré alakításában. Az alternatív fehérjék (pl.EU-ban engedélyezett lisztkukac, sáska, tücsök és alombogár) elkerülik az állatjóléti kérdéseket, és új fehérje forrásokat kínálhatnak, amelyek a modern fogyasztók körében népszerűek lehetnek. Az alternatív fehérjék szektora gyorsan növekszik.
Ugyanakkor az alternatív fehérjék eladásai stagnálni látszanak. Egyre nő az úgynevezett „flexitáriánusok” száma is, azaz azoké a fogyasztóké, akik csökkentik, de nem zárják ki teljesen az állati eredetű élelmiszereket, miközben növelik az alternatív élelmiszerek fogyasztását.
Lehetőségek és kihívások a növényi alapú étrenddel kapcsolatban
A szójabab kiváló aminosavprofilja és magas termelési szintje kiemelkedő lehetőséget kínál élelmiszer- és táplálékkiegészítő-alkalmazásokhoz. A világ szójabab-termelése meghaladja az összes többi hüvelyesét együttvéve, de ennek csak 6%-a kerül közvetlen emberi fogyasztásra, a többi állati takarmányozásra és olajgyártásra megy. Az állati takarmányozásra szánt rész átcsoportosítása az emberi élelmiszerekhez azonnal pozitívan befolyásolhatná az élelmiszer-ellátást. Azonban a szójával kapcsolatban számos egészségügyi kérdés merül fel a fogyasztókban és az állattartókban is.
Egészségügyi előnyök
Az állati eredetű ételekben gazdag étrendről a növényi alapú étrendre való áttérés jobb egészséget eredményezhet. Huang et al. (2020)
A növényi alapú étrend pozitív hatásai közé tartozik a jóllakottság, a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentése, az immunrendszer modulálása, a glikémiás szabályozás, a cukorbetegség kockázatának csökkentése, a vesék védelme és a gyulladáscsökkentő hatások (Chatterjee et al., 2018).
Ezek az előnyök valószínűleg a növényi ételek magas bioaktív vegyülettartalmának (vitaminok, karotinoidok, flavonoidok) és alacsony betegség-elősegítő komponenseinek (például nincs koleszterin, alacsony telített zsírsavak, kevés prooxidáns, mint a vas) köszönhetők. Bár a koleszterint és a vas oxidatív hatásait negatívan ítélik meg, ezek az anyagok elengedhetetlenek bizonyos biokémiai folyamatokhoz, például hormonok szintéziséhez és az oxigénanyagcseréhez.
Kihívások és akadályok
Bár a növényi alapú termékeket gyakran olcsóbbnak tartják, ez nem mindig igaz, mivel bizonyos vegetáriánus termékek drágábbak lehetnek az állati eredetűeknél. Az alacsony jövedelmű fogyasztókat különösen hátrányosan érintheti a növekvő zöldségek, gyümölcsök és hüvelyesek ára.
